MISEREND

Szentmise hétköznapokon:
kedd, csütörtök, péntek - 7:00
szombat - 18:00
vasárnap - 9:30

Rózsafüzér: szombat - 7:00

Elérhetőségek:
telefon: +36 29 340 513
mobil: +36 30 325 7173
e-mail:
Káposztássy Béla plébániai kormányzó: kaposztassy.bela@vaciegyhazmegye.hu
plébánia: gyalrkp@gmail.com
Bankszámla szám: 64400044-30065885-51100002

Görög Katolikus liturgia

A Magyar Görög Katolikus Egyház a katolikus egyház részét képezi, az úgynevezett keleti katolikus egyházak közé tartozik. Szervezeti szempontból a Magyar Katolikus Egyházhoz tartozik, az esztergomi prímás érsek joghatósága alá.

Jelenleg két egyházmegyei szervezetben élnek a magyarországi görög katolikus hívek.

Hajdúdorogi Egyházmegye:

I. Ferenc József – mint Magyarország Katolikus Egyházának főkegyura – alapította 1912. május 6-án; Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta “Christifideles Graeci” kezdetű bullájával; a Magyar Országgyűlés pedig 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével törvénybe iktatta. Az új egyházmegyéhez 162 paróchia: 70 munkácsi, 8 eperjesi, 44 nagyváradi, 35 gyulafehérvár-fogarasi, 4 szamosújvári és 1 esztergomi paróchia tartozott. Ez a trianoni békekötés után a következőképpen módosult:

• 75 paróchia Romániához került. Ezeket az Apostoli Szentszék – a Romániával kötött konkordátum alapján (1930), a romániai bizánci szertartású főpásztorok joghatósága alá rendelte.
• 4 paróchia Csehszlovákiához került. A Szentszék ezeket – a Csehszlovákiával kötött „modus vivendi” nyomán (1937), a Munkácsi Egyházmegyéhez csatolta. A második világháború után ezek az egyházközségek az Eperjesi Egyházmegye joghatósága alá kerültek.
• A trianoni békekötés után magyar területen maradt nagyváradi egyházmegyei paróchiát: Bedőt, illetve a Lugosi Egyházmegyéhez tartozó Battonyát a Szentszék a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolta (1935).
Székhelye kezdetben Debrecenben, majd 1914 óta Nyíregyházán van. 2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosításával Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi parókiája joghatóságilag a Miskolci Apostoli Exachátus alá került.

Püspökei

  1. 1. Miklósy István (1913. október 5.-†1937. október 29.)
  2. 2. Dr. Dudás Miklós (1939. május 14.-†1972. július 15.)
  3. 3. Dr. Timkó Imre (1975. február 8.-†1988. július)
  4. 4. Dr. Keresztes Szilárd (1988. július-2007. november 10.)4
  5. 5. P. Kocsis Péter Fülöp (2008. július 1. -)

Miskolci Apostoli Exarchátus:

A trianoni békekötés után magyar területen maradt az Eperjesi Egyházmegye 21 és a Munkácsi Egyházmegyéhez egy paróchiáját a Szentszék 1924. június 4-én kivette az anyaegyházuk joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati egységet, Apostoli Adminisztratúrát alapított. XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én módosította az Exarhátus területét, mely megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, s kinevezte exarchának Dr. Orosz Atanáz szerzetest, kinek szentelése 2011. május 21-én Miskolcon lesz.
Bár Miskolc a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozott, gyakorlati okból 1925-ben itt kezdte meg működését az Exarchátus. 1961-ben központja Ózdra, 1972-ben Múcsonyra került.

Vezetői
1. Vaskovits Antal helynök (1924. június 4.-1925. október 27.)
2. Papp Antal küzikei címzetes érsek, megyéspüspök és apostoli kormányzó (1925. október 27.-†1945. december 24.)
3. Dr. Szántay Szémán István pápai prelátus, archipresbiter, káptalani helynök (1945-1946)
4. Dr. Dudás Miklós megyéspüspök és apostoli kormányzó (1946. december 18.-†1972. július 15.)
5. Dr. Timkó Imre kormányzó helynök, majd megyéspüspök éa apostoli kormányzó (1975. február 8.-†1988. július)
6. Dr. Keresztes Szilárd általános helynök, majd megyéspüspök és apostoli kormányzó (1975. március 15. – 2008. július 1.)
7. P. Kocsis Péter Fülöp (2008. július 1. –2011. március 5. ) megyéspüspök és apostoli kormányzó
8. Dr. Orosz Atanáz (2011. március 5. –) exarcha

Paróchiái 2011. március 5-ig:

Abaújszántó, Abod, Alsóregmec, Baktakék, Baskó, Boldogkőváralja, Csobád, Edelény, Encs, Felsővadász, Filkeháza, Gadna, Garadna, Homrogd, Irota, Kány, Kazincbarcika, Mikóháza, Mogyoróska, Múcsony, Ózd, Pere, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Selyeb, Szikszó, Szuhakálló, Tornabarakony, Viszló. 2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosította az exarchátus határait, amely így megegyezik Borsod-Abaúj Zemplén megyével, és így 59 parókia tartozik hozzá.

A liturgia nyelve:

A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar „Miatyánk” (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a XVIII. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görög katolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem a millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve - a korábbi ószláv helyett - az ógörög (koiné) lett,a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata. Az Egyházmegyei Hatóság 1920-ban adta ki az új Liturgikont, amely a kánon szövegét görögül is tartalmazza. 1925-ben jelent meg a magyar nyelvű Evangélium, 1927-ben pedig az Euchologion (Szertartáskönyv). Az Apostoli Szentszék nem tilalmazta többé a magyar nyelv használatát, de kifejezetten nem is engedélyezte azt.